Félsz a fogorvostól?

Kategória:
Egészség, Egészség

Az Ausztráliában élő fogorvos humoros képregényeket, vicces rajzokat készít a hivatásáról

A fogorvosi rendelőben hallani a fúró és más eszközök hangját eléggé rémisztő, amitől bizonyára mindannyian megborzongunk. Bizonyos esetekben azonban az emberek annyira megrémülnek ezektől a szakemberektől, hogy egyáltalán nem lehet velük befejezni a fogászati kezelést. Az Ausztráliában élő fogorvos és művész, Adyna úgy döntött, hogy elkezd képregényeket, rajzokat készíteni arról, mi történik adott esetekben a fogorvosi székben. A képregényeket kezdetben saját szórakoztatására csinálta, így ezek igazán humorosra sikerültek, de aztán az emberek is elkezdték érdeklődéssel figyelni a munkáját, amivel a fogorvos segített valamennyire a félelmüket leküzdeni.

"Fogorvosként dolgozom, és mindig is szerettem a humort. Kezdetben munka közben kezdtem ötleteket meríteni képregényekhez, ezeket elkezdtem rajzolni, majd közzétettem őket az Instagramon. Élveztem ezt a tevékenységet, és stresszoldó hatása is volt, de a fő okom, amiért nem hagytam abba az, hogy olyan visszajelzéseket kaptam az olvasóktól, hogy ez segített nekik a fogorvostól való félelmük leküzdésében, és hogy élvezték a tartalmaimat, ami aztán arra ösztönzött, hogy még több ilyen rajzot készítsek."

− Tátsa ki a száját!

− Nos, ez az egész akkor kezdődött, amikor az általános iskolában zaklattak. Szörnyű volt!

A Bored Panda online magazin megragadta az alkalmat, és kérdéseket tett fel Adynának, amikre a művésznő szívesen válaszolt. Arról kérdezték, hogy történt-e valami az életében, ami segítette művészetében, és abban, hogy kifejlődjön a stílusa?

"Amikor gyerekek voltunk, az apám mesekönyv-figurákat rajzolt a bátyámnak és nekem, hogy azt kiszínezhessük, és én mindig is csodáltam a képességeit, mert bármit lerajzolt, amit kértünk. A rajzolgatás aztán szórakoztató családi tevékenység lett, és azt hiszem, ez indította el bennem az érdeklődést, és a képzeletemből kiemelkedő kis karakterek firkálását. Idővel úgy fejlesztettem művészeti stílusomat, hogy azokat az apró részleteket, amiket kedveltem a Pixar és a Disney animációs karaktereiben, beépítettem a saját karaktereim megtervezésébe. Nem igazán tudom pontosan meghatározni, hogyan fejlődtem és mi volt az, ami által kialakult a saját stílusom, de úgy emlékszem, életem során sok apró részletet raktároztam el a fejemben egy kis helyen, ezeket elővettem, amikor elkezdtem rajzolni, körülbelül 2 évvel ezelőtt.”

− Ooh.

− Mit csinálsz?

− Ugye tudod, hogy ma éjjel eltávolítják?

− Fogselyem, fogselyem.

− Láttad Mollyt?

(KIHÚZOTT FOGAK.)

− Molly! Visszajöttél.

− Az nem Molly…

Arra a kérdésre, hogy egy-egy munka mennyi idő alatt készül el teljesen, Adyna az alábbiakat válaszolta: "Egy képregény általában 2-4 órát vesz igénybe... attól függően, hogy tisztán látom-e az elmémben, mielőtt elkezdenék rajzolni. Ha elakadok, általában egy napot pihentetem a témát, és amikor visszatérek hozzá, akkor már tisztán látom a képet a szemem előtt."

− Sajnos, ki kell szednünk azt a fogat!

− Kihúzza a fogam? Ő csak kicsi…

− Nagyon fontos, hogy a fogak közötti rész is tisztítva legyen!

Művésznek lenni egyáltalán nem könnyű, hiszen gyakran küzdenek a művészemberek ihlethiánnyal, kiégéssel és más problémákkal. Így nem véletlenül hangzott el az a kérdés sem, hogy vajon honnan jönnek az ötletek? "A legtöbb rajzom a fogorvos életéről, a fogakról és a fogászati humorról szól, amelyeket általában a napi fogorvosi munkám ihletett. Az ötletek általában akkor jutnak az eszembe, amikor a legkevésbé számítok rá, vagy amikor egy komoly gondolatot próbálok feldolgozni. Néha úgy érzem, hogy ez a tevékenység alkalmas arra, hogy megbirkózzak a szakmám és általában az élet problémáival."

NE!!! ÉN FÉLEK A TŰKTŐL!

Ahogy már korábban is említettem, az alkotómunka néha kiégést okozhat, ezért a művésznő elmondja, hogyan kezeli ezt a helyzetet. "A kiégés nálam nem sokáig tart. Azt hiszem, a leghosszabb szünet, amit alkotás nélkül töltöttem, 2 nap volt. Ha nem rajzolok, akkor zenélek, zenei videókat készítek, vagy kisebb projekteken dolgozom otthon. Rengeteg kreatív hobbim van, így váltogathatom, épp melyikkel szeretnék foglalkozni, ettől pedig mindig szórakoztató számomra. Azt hiszem, időnként belefáradok egy-egy hobbiba, de magát az alkotást sosem unom meg.”

− Nézd, szivárvány!

− A szivárvány követése olyan, mint a szíved követése.

Csak folytatnod kell, mert a végén megtalálod a boldog…

EGY EGYSZARVÚ SZIVÁRVÁNYTORTÁT!!!

− Nézd! Te nőttél!

A művésznő arról is beszélt, hogyan viszonyulnak az emberek a munkáihoz. "Eddig a munkámmal kapcsolatos visszajelzések nagyon biztatóak voltak, a legtöbben azt mondják, hogy a művészi stílusom és a humorom aranyos, és a rajzaim annak ellenére, hogy fogászati témájúak, rokonszenvesek. A legkedvesebb visszajelzések közül, amit kaptam, néhány arról szólt, amikor az olvasók elmondták, hogy a rajzaim segítenek nekik abban, hogy kevésbé féljenek a fogorvostól.”

− Koronára van szüksége!

− Tudom.

Egy viharos éjszaka.

− Ahhh, egy boszorkány.

− A fogtündér vagyok.

Az alkotási folyamat – habár nem mindig könnyű –, de mégis sok olyan része van, amit nem lehet nem élvezni. A művésznő most ezekről beszél. "Szeretem nézni, ahogy az ötleteim életre kelnek, és végignézni a teljes folyamatát ennek. Hogyan indul el egy rajz az alapoktól, hogyan növekszik, egészen addig, amíg el nem készül.”

A művésznőnek saját Instagram-fiókja van. „Ha hiszik, ha nem, a stressz miatt csináltam. Majdnem 5 évig nem végeztem kreatív munkát, és kezdtem úgy érezni, hogy valami hiányzik. Egyik este, egy hosszú munkanap után, lerajzoltam egy kis fogat, szalagot rajzoltam a tetejére, majd elneveztem SweetTooth-nak (Édesszájú). Még aznap este elindítottam egy Instagram-fiókot, és közzétettem azt a rajzot. Elkezdtem posztolni a humorral kevert, kissé bonyolultabb művészi rajzaimat, amely így képregénnyé nőtte ki magát, és a nevet kiegészítettem a comics szócskával, ami a vicces, humoros rajzokra utal.”

− Cukorka, jól vagy?

− Micsoda egy édes, édes fogacska.

(Hugs – ölelés; Help – segítség)

Nyugodjék békében! (A halál okozója: Cukorka)

A művészeket általában sok minden motiválja, a kíváncsiság, a szépség, az élmény keresése. Adyna erről is beszélt. „Két különböző motivációm van, amikor alkotok, attól függően, hogy kinek készítem a munkát. A művészet nagyon személyes, kreatív élmény számomra, a gondolataimat, és az érzéseimet szeretném viszontlátni a képregényeimben. De van az az eset is, amikor másnak alkotok – megbízóimnak, vagy gyerekkönyv-szerzőknek, akkor az ő gondolataikat, érzelmeiket szeretném életre kelteni. És abban a megtiszteltetésben van részem, hogy néhány különleges művészeti alkotáson és történeten dolgozhatok, s rajtuk keresztül kapcsolatba léphetek az eredeti szerzővel.”

− Van egy chip a fogamban.

− Hmm. Több chip-et is látok itt.

Krumplichips, csokichips, sajtchips…

Ezeket megmentettem önnek későbbre.

− De klassz sál!

− Ugye?

− Újra a tealeveleiből olvas, ezek mindenhol ott vannak.

− Szerencsét jelenthet.

− Fogselymeznie kell.

Végezetül a művésznő megosztott még néhány gondolatot. „A képregény oldalam volt az alkotói utam kezdete, hiszen felébresztette bennem azt a kreatív részt, amely olyan sokáig szunnyadt, és sokkal többre késztetett, mint amit valaha is tettem. Sosem hittem volna, hogy ennek köszönhetően találkozhatok olyan csodálatos emberekkel, akik szintén művészek, és megosztják velem a saját művészetüket, gyerekkönyvek illusztrációját készíthetem el, zeneműveket írhatok és mutathatom be azokat különböző platformokon, növelhetem a TikTok követőim számát, miközben részmunkaidőben fogorvosként dolgozom. S az egész folyamat alatt rengeteget tanultam magamról. Útközben pedig bátorítást és kedves üzeneteket kaptam arról, hogy a kreatív munkáim hogyan segítettek valakinek, és ez nagyon sokat jelent számomra.”